Uniós felmérés: a magyar társadalom zöme hallani sem akar az ukrán EU-csatlakozásról

Tanulságos eredmények.

Miközben az Európai Unió mérlegeli Ukrajna tagságát, az egész blokkban egyre nagyobb aggodalmak hangzanak el a csatlakozás lehetséges hatásaival kapcsolatban.
A brüsszeli székhelyű Euractiv részletesen írt Magyarország aggályairól az ukránok EU csatlakozásával kapcsolatban. A lap kiemelte, hogy az aggodalom központjában a mezőgazdaság és a kohéziós források vannak. A lap beszámolt róla, hogy a magyar mezőgazdasági vezetők, olyan jelentős uniós mezőgazdasági szervezetek támogatásával, mint a COPA-COGECA, tiltakozó demonstrációt tartottak Brüsszelben, figyelmeztetve arra, hogy Ukrajna csatlakozása akár 25 százalékkal is csökkentheti a jelenlegi KAP-támogatásokat.
Az Euractiv cikke idézte Papp Zsolt Györgyöt, a Nemzeti Agrárkamara (NAK) elnökét, aki szerint ez súlyosan veszélyeztetné a magyar és más kelet-európai országok mezőgazdasági termelőinek megélhetését.
Meg kell védenünk az EU mezőgazdasági támogatási rendszerét Ukrajna csatlakozásának következményeitől”
– mondta Papp, hangsúlyozva, hogy a élelmezésbiztonság és a vidék fenntarthatósága – amely mintegy 400 milliárd eurót jelent – forog kockán.
Az lap elismerte:
„ezek a vélemények visszhangra találnak a brüsszeli szélesebb körű politikai vitában is.”
A cikk leírja: a Európai Parlament Kutatószolgálata (EPRS) által készített politikai tájékoztató kiemeli a kohéziós politika szerepét a fiatal gazdák és a vidékfejlesztés támogatásában olyan eszközökön keresztül, mint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA).
Bár a jelentés nem említi kifejezetten Magyarországot, hangsúlyozza, hogy a KAP és a kohéziós finanszírozás együttesen elengedhetetlen a demográfiai hanyatlás és a vidéki térségek gazdasági egyenlőtlenségeinek kezeléséhez.
A Robert Schuman Alapítvány legutóbbi elemzése megerősíti ezeket az aggodalmakat. Olyan országokban, mint Magyarország, Lengyelország és Románia, 2024-ben – az alapítvány által az európai mezőgazdaság „fordulópontjának” nevezett évben, amelyet szélsőséges éghajlati jelenségek, gazdasági visszaesés és geopolitikai bizonytalanság jellemeztek – a termelés hirtelen visszaesett, egyes esetekben több mint 15 százalékkal.
Míg Ukrajna EU-tagságát támogatók azzal érvelnek, hogy a bővítés erősíti a geopolitikai stabilitást és összhangban áll a blokk értékeivel, a kritikusok ragaszkodnak ahhoz, hogy az árát ne az európai gazdák és vidéki közösségek fizessék meg – jegyzi meg a cikk.
Ezt is ajánljuk a témában
Tanulságos eredmények.
***
Nyitókép: MTI/Az ukrán elnöki hivatal sajtóirodája